Térben terjeszkedő házak, liftépítés, lakás- és teraszbővítés, új parkolóhelyek és tovább szépülő parkok. Budapest legzöldebb lakótelepe, a József Attila soha nem látott megújulás előtt áll - Ferencváros Önkormányzata tervpályázatot írt ki, hogy a legjobb és legkreatívabb építészeti megoldások közül válogathasson. A közösségi tervezéssel, azaz a lakók bevonásával folyó projekt részleteiről Szűcs Balázs kerületi főépítészt kérdeztük.

A Habsburg-birodalom 1867-es dualista átalakítása ismét fővárossá tette a testvérvárosokat. Itt működött a kormány és az országgyűlés, itt alakultak meg a minisztériumok - hirtelen nagy adminisztrációs koncentráció jött létre. (Ennek kiszolgálására a meglévő épületállomány alig volt alkalmas. A következő félszázadban nagy erőfeszítéseket tettek a hiányzó középületek pótlására - ennek leglátványosabb eredménye az Országház hatalmas neogótikus palotája a Duna-parton - de csak részleges sikerrel.)

Mindig hegy- és vízrajzról szoktunk beszélni, sohasem „víz- és hegyrajzról”. De Budapest földrajzi leírásánál elsőként mégis a Dunát kell említenünk, hiszen ez a hatalmas folyam határozza meg elsődlegesen a táj jellegét.

Közép-Európa legnagyobb folyója nagyjából észak-déli irányban szeli át a várost, elválasztva a síkságot a dombvidéktől, Pestet Budától. Átlagosan 400 méter széles (a Gellérthegynél, ahol a legkeskenyebb, csak 285 méter). A nyolc országon keresztül haladó folyam teljes hossza 2850 km; ebből körülbelül 1 százalék, kereken 28 km esik fővárosunk területére.

A Vidám Park története szorosan összefonódik a Városliget történetével, hiszen a mutatványosok voltak az első telepesek a Liget elődjében, az akkori városerdőben. A letelepedés előtt pedig bármily nehéz éveket is éltek át, tavasszal mindig visszatértek ide, s késő őszig szórakoztatták produkcióikkal a nagyérdemű közönséget.

Mondhatjuk azt is, hogy a Liget volt a csepűrágók, tűzművészek, bábjátékosok, körhintások igazi hazája. Habár a város más pontjain is tanyát vertek, és később - már a XIX. század második felében - kialakult a népligeti mutatványos tábor is, sehol sem találtak olyan hosszú ideig otthonra, mint a Ligetben. Nézzük tehát: hogyan is alakult e vidék sorsa, mielőtt, s amikor megjelentek itt a lármás honfoglalók?