CS megjegyzésével teljesen egyetértek, továbbá felhívnám a figyelmet egy óriási badarságra az írásban, neveztesen: "Itt említjük meg, hogy a budapesti vízvezeték nem természetes forrásokból, hanem ásott kutakból kapja vizét. ..." Ez a weekendtelken és családi háza környezetben kitűnő megoldás sokak számára, de hogy a budapesti vízvezetékek ásott kutakból táplálkoznának...ejnye-ejnye. Az "ásott kutak" alatt nyilván talán a parti szűrésű kutakat értette a cikk írója. Ilyen cikkek írásakor nem ártana szakemberrel konzultálni a cikk megjelenése előtt. A szóhasználatról nem is beszélve, ha lenne is, nem "felszíni vízkiemelő", hanem felszíni vízkivétel stb. stb.

Bejegyzés: A budapesti táj és vizek

A Rákos-patak Zugló után Angyalföldre folyik, nem Újpestre, összekeverted a Szilas-patakkal. A legnagyobb budapesti vízfolyás a Duna után pedig a Gyáli-patak, nem a Rákos.

A rákospalotai Nevenincs-tó szintén természetes állóvíz. Sokan azt hiszik, hogy a Szilas-patak felduzzadásával jött létre, de ha ez így is volt, akkor ez valamikor a középkorban történt. Mára a patak szintje végig kb. másfél méterrel lejjebb van.

Bejegyzés: A budapesti táj és vizek

Szia!

Írtál egy záró bekezdést:

"Az utóbbi évtizedekben azonban, a lakosság számának növekedése, az ipari létesítmények fokozott szükséglete és egyáltalán, a vízhálózat fejlesztése miatt a kutakból nyerhető víz már kevésnek bizonyult, ezért a Dunából közvetlenül veszik a vizet, úgynevezett felszíni vízkiemelővel. Természetesen ezt a vizet nagyon gondosan szűrik, tisztítják és fertőtlenítik."

Ennek szerintem néz utána alaposabban, mert nem igaz, csak félretájékoztatja az embereket. Eleve az utóbbi évtizedekben, csökkent lakosság szám és a szocialista ipar leépülésével együtt az ipari vízfogyasztás is. Nincs Dunából közvetlen vízkivétel. A forrásod nagyon-nagyon régi lehet.

Üdv és további sok sikert a bloghoz!

Cs

Bejegyzés: A budapesti táj és vizek